Ahogy melegszik a bolygó klímája, úgy csökken egyre nagyobb területeken a csapadék mennyisége, mely nagyban befolyásolja a mezőgazdaságban termesztett növények hozamát. Európát rég nem látott aszály sújtotta idén. Magyarországon főleg a keleti országrészben volt drasztikusan érzékelhető a csapadék hiánya, mely hatalmas terméskieséseket jelentett az érintett gazdaságok számára. Ezt a régiót különösen fenyegeti az elsivatagosodás veszélye. Hatalmas problémát jelent továbbá a szélsőséges időjárás, a hatalmas viharok, a hirtelen felgyűlő nagyobb csapadékmennyiség, melyek mind megviselik a kultúrnövényeket. Az egyre növekvő hőmérséklet a rovarkártevők jelenlétét, károkozását erősíti, míg a növényeket támadó betegségek jelentősége a száraz éghajlatnak köszönhetően egyre inkább csökken.
Az Európai Bizottság által 2019 decemberében benyújtott Európai Zöld megállapodás számos olyan törekvést tartalmaz, mely Európát versenyképes, erőforrás hatékony gazdasággá kívánja átalakítani. A közlemény többek között a műtrágya és növényvédőszerek használatának csökkenését tűzte ki célul, az ökológiai gazdaságok növelése mellett. Általánosan elmondható, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos szabályozások és elvárások az elmúlt években nagyon megszigorodtak. A mezőgazdasági inputokat gyártó és kutató cégeknek hatalmas a felelőssége, hogy olyan minőségű és mennyiségű hatóanyagot fejlesszenek és gyártsanak, melyek a szigorú előírásoknak megfelelnek.
Az idei évben jól látható, hogy felborult a globális kereskedelem stabil működése. A mezőgazdasági termények és nyersanyagok globális és regionális szállítása sokszor ütközik akadályokba, melyek a növényvédőszer gyártást is érintik. Jelenleg az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll. Közép-Európában a gázhiány miatt egyetlen nitrogén műtrágyagyár üzemel. Szeptemberben az elszabaduló földgáz árak miatt a magyarországi termelés is leállt. A műtrágya hiánya hosszú távon hatalmas problémát jelent a takarmánygyártásban, a kultúrnövények hozamában, az állattenyésztésben, ami az élelmiszerárak további robbanásszerű emelkedését eredményezheti a közeljövőben.
Magyarországon már jelenleg is élelmiszerellátási vészhelyzet fenyeget. A keleti országrész abszolút kevesebbet termelt idén és még nem tudjuk mennyi kihívással kell szembenéznie az országnak jövőre. A mezőgazdaság elsődleges kihívása a megfelelő vízellátás megoldása és az öntözőberendezések fejlesztése. Minden eddiginél nagyobb szerepet kell kapnia a kutatás-fejlesztésnek, az újabb genetikák alkalmazásának, a stressztűrő hibridek kutatásának, hiszen az élelmiszerbiztonságot az segíti, ha a hozamot meg tudjuk védeni. Ha hosszú távon gondolunk az élelmiszerbiztonságra, akkor a biológiai készítmények fejlesztése és gyártása kulcsszerepet játszik a fenntartható élelmiszerellátó rendszer kiépítésében.
Szerző: Borsos László, a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezető igazgatója
