A rezisztencia az egyes kártevők növényvédőszerekkel szembeni érzékenységének megváltozását jelenti, mely az egyes populációk teljes ellenállóképességét is eredményezheti egy-egy hatóanyaggal szemben. A hosszú idejű egyoldalú vagy azonos hatásmechanizmusú szerhasználat erősíti a rezisztencia kialakulásának esélyét.
Az utóbbi két évtizedben Európában felszaporodtak a piretroid hatóanyagokkal szemben rezisztens rovarfajok. Magyarországon tömeges számban jelentek meg a káposztarepcében a repcefénybogár populációk, mely a hazai repcetermelés egyik legjelentősebb kártevője és a repce bimbójának károsításában játszik komoly szerepet. A kártevő rezisztens jelenlétével manapság már mind az őszi mind a tavaszi repcében számolni kell.
A repce másik Magyarországon szintén elterjedt és gyakori kártevője a repceszár-ormányos, mely táplálkozása során a növény leveleit és szárát támadja. A petéket leginkább a levélnyelek és a középső erek alsó oldalára rakják. A repceszár-ormányos mindig a levélnyelekbe teszi a tojásait és a lárvák innen rágnak a szárba. Egy-egy szárban 30-50 db lárva is előfordulhat. Kártételük nem látványos, de a kisebb átmérőjű szárakban (nagyobb tőszámú állományok esetén) megsértik a szállító- és támasztószöveteket is. A bélszövet elpusztításával a legyengült növény kevesebb magot hoz, szára megdőlhet, becői idő előtt felnyílnak, magvai kiperegnek. Erős fertőzöttség esetén gyakori az elgyengült növényi szárak törése.
A rovarok ellenállóképességének alapja legtöbb esetben az, hogy felszaporodnak azok a populációk melyek rendelkeznek a hatóanyagokat lebontani képes észteráz és monooxidáz enzimekkel. A probléma egyik megoldása a piperonil-butoxid kombinációs alkalmazása, mely biztosítja a hatóanyag védelmét. A piperonil-butoxid (PBO) hatásfokozó vegyület, mely a piretroid molekula lebontását végző enzim (P450) működését akadályozza.
Az Európai Unió területén a növényvédelemmel kapcsolatos szabályozások az elmúlt évtizedekben megszigorodtak, ami nagyszámú hatóanyag engedélyvisszavonását eredményezte. Ez a hatóanyagok választékát egyes szegmensekben jelentősen csökkenti, így nő az azonos hatásmechanizmussal rendelkező szerek használata, melyek növelik a rezisztencia kialakulásának esélyét. A kutató-fejlesztő vállalatoknál hatalmas lett a szerepe az innovációnak és a kutatásnak, hogy olyan, a szabályozásoknak megfelelő hatóanyagokat állítsanak elő, melyek csökkentik a rezisztencia kialakulásának lehetőségét és olyan hatásmechanizmusokat dolgozzanak ki, vagy olyan hatásfokozó használatát tegyék lehetővé, melyek képesek megtörni a károkozók hatóanyaggal szembeni ellenállóképességét.
A Corteva Agriscience nemzetközi kutató-fejlesztő vállalat Magyarországon újonnan regisztrált terméke, a Sherpa Duo® hatásfokozóval kiegészített piretroid rovarölő a repce tavaszi kártevői ellen. A termék piperonil-butoxid vegyületet tartalmaz, mely hatására a cipermetrin hatóanyag hosszabb ideig tudja kifejteni rovarölő hatását és egyben csökken a rezisztencia kialakulásának lehetősége is.
A vállalat másik rezisztenciatörő terméke a Magma®, mely hatékony védelmet nyújt a repce piretroid rezisztens kártevői ellen is. A termék etofenprox hatóanyagát a Magyarországon forgalomban lévő más piretroidoktól kémiai szerkezete különbözteti meg. Az etofenproxban ugyanis egyedülálló módon éterkötés található, míg más piretroid hatóanyagok észterkötéssel épülnek fel. Az észter típusú pirteroidokat a rezisztens rovar észteráz és monooxidáz enzimek segítségével inaktiválni képes, így megakadályozza, hogy a hatóanyag kifejtse hatását.
A Corteva élen jár a kutatás-fejlesztésben és olyan megoldásokat hoz a magyar piacra, mely segíti a gazdálkodókat a hatékony védekezésben a rovar kártevők ellen. A vállalat kiemelt figyelmet fordít ezen felül az új hatóanyagok kutatására és a rezisztenciatörő termékek fejlesztésére.
Kövesse a Corteva Agriscience híreit és újdonságait a Facebook és Youtube csatornákon.
Corteva Agriscience