Az elmúlt években a hőségnapok száma és az átlaghőmérséklet jelentősen emelkedett. A kukorica nagy vízigényű kultúrnövény, ezért az egyre gyakoribbá váló aszályos években fellépő vízhiány érzékenyen érinti a hazai öntözés nélküli kukoricatermesztést, mivel a hőségnapok egybeesése a kukorica virágzásával jelentősen befolyásolja a terméseredményt. Ezeken a napokon a portokok beszáradhatnak és a pollenek elhalhatnak. Ezáltal jelentősen csökkenhet a maximális termés mennyisége. Ezen tényezők elkerülése miatt, a termelők egy része megpróbálja az átlagosnál korábban elvetni a kukoricáját. Ennek köszönhetően a vegetációs periódus előbbre tolódik, a kukorica hamarabb eléri a virágzásához szükséges hőösszeget (Growing Degree Unit - GDU). A korábbi virágzási időponttal nagyobb eséllyel tudják elkerülni a termelők a kedvezőtlen hőségnapokat, ezáltal próbálják elérni a jobb termékenyülést. Azonban érdemes tudni a korai vetésidő hátrányait is. Általánosságban megállapítható, hogy a fiatal növényke ebben az időszakban a legkitettebb az időjárási körülményeknek. Ha a hideg talajban csírázó magok kelése elhúzódik, akkor az állomány szinte mindig vontatottan és heterogénen kel ki, ezért nagyon fontos, hogy a korai vetéshez csak kiváló minőségű, hidegben is jól csírázó vetőmaggal érdemes hozzáfogni.
Az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó kockázatok csökkenthetők jól csírázó vetőmagokkal
Szerző: Zoltán Gábor, a Corteva Agriscience magyarországi vetőmag fejlesztőmérnöke
A szélsőséges időjárás egyre erősödő hatásai számos kihívás elé állítják a magyar kukoricatermesztőket. A gazdálkodók egyre inkább a korai vetés mellett teszik le a voksukat, hogy elkerüljék a virágzáskori hőstresszt és megőrizzék magas hozamaikat. Ám ehhez olyan magas minőségű kukorica vetőmagokra van szükségük, amelyek hideg körülmények között is jól csíráznak.