A FAO (Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 2023-as jelentése szerint 2022-ben 691-783 millió ember éhezett a világon, ami 122 millióval több, mint a COVID-19 világjárvány előtt. Mindemellett a FAO adatai alapján az emberiség a megtermelt élelmiszer egyharmadát elpazarolja, mely évente körülbelül 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladékot jelent.
Az ENSZ kezdeményezésére létrejött, szeptember 29-én tartott élelmiszer-pazarlás elleni világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszer-veszteségek és pazarlás csökkentésére világszerte. Mindemellett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között szerepel, hogy 2030-ra felére csökkenjen az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlás a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkenjen az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén, beleértve a betakarítás utáni veszteségeket is.
Ha a mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer alapanyag nem kerül elfogyasztásra, akkor a gazdaságok és a teljes élelmiszer-ellátási lánc által az előállításhoz felhasznált erőforrások kárba vesznek. A pazarlás tudatos csökkentésének az a kulcsa, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ellátási láncban pontosan hol keletkeznek ezek a veszteségek. A FAO adatai szerint világszerte a betakarítás és a kiskereskedelem között évente a világ élelmiszertermelésének mintegy 14 százaléka megy kárba.
A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat által szponzorált, 2019-ben a Financial Times Group által készített Fenntartható élelmiszer-rendszerek című tanulmány kimutatta, hogy a gazdálkodók 48 százaléka aggódik az élelmiszer-veszteségek miatt. A betakarítás után keletkező veszteségek mellett a legnagyobb abszolút veszteséget a betakarítás előtt a gyomok, kártevők és betegségek okozzák. Ami a növénybetegségeket illeti, a legnagyobb kárt a gombabetegségek okozzák, negatív hatást gyakorolva a termés mennyiségére, minőségére, az általuk okozott kár a teljes termésveszteség mintegy 12 százalékát is kiteheti. Mindezek létfontosságú szerepet játszanak az emberiség fenntartható és magas minőségű élelmezésében és jelentős jövedelemkiesést eredményeznek a gazdák számára.
A Corteva hatalmas erőforrásokat és kiemelt hangsúlyt fektet a fenntartható megoldások fejlesztésébe és a hatóanyagkutatásba. A vállalat ez irányú törekvéseinek megfelelően a magyar gazdálkodók számára elérhetővé vált az Inatreq™ új, természetes eredetű hatóanyag, amely egy talajban élő Streptomyces faj, kiemelkedő aktivitással rendelkező gombaölő hatású terméke. Az Inatreq™ egyedi hatáshelye révén képes a más hatóanyagokra toleráns, vagy rezisztens kórokozók elpusztítására, széles hatásspektruma lehetővé teszi a legfontosabb gabonabetegségek elleni hatékony védelmet, mely nagyban hozzájárul a termésbiztonság javításához és a betakarítás előtti élelmiszerveszteségek csökkentéséhez.
A Corteva saját üzleti tevékenységén túlmutatva, 2030-as Fenntarthatósági stratégiájának megfelelően számos olyan civil szervezettel dolgozik együtt, melyek az élelmiszerellátás biztonságát és a fenntartható fejlődést segítik. A vállalat a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel együttműködve közösen keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel felhívhatják a figyelmet az élelmiszerveszteségek csökkentésére a mezőgazdaságban.
A veszteségek csökkentése jelentős hatással lehet nem csak az egyre növekvő népességre, de a bolygó megóvására is. A Corteva a jövőben is úttörő kíván lenni az új hatóanyagok kutatásában, fejlesztésében, melyek hosszútávú megoldást kínálnak a gazdálkodók számára, azért, hogy egészséges és megfelelő mennyiségű élelmiszer alapanyaggal tudják ellátni a Föld népességét és elősegítsék a mezőgazdaság fenntartható fejlődését.
Kövesse a Corteva Agriscience híreit és újdonságait a Facebook és Youtube csatornákon.
Corteva Agriscience
