A március végi-április eleji nap közben tapasztalható 10 °C fok feletti léghőmérsekletnek köszönhetően megjelentek a gabonatáblákon a vetésfehérítő bogarak imágói. Jellegzetes kárképük, hogy a levél felső bőrszövetét és a parenchimát keskeny sávokban kirágják, majd azt át is rágják. Érdemes már a betelepülő felnőtt egyedek ellen is védekezni, mert ennek elmulasztása esetén akár komoly terméskieséssel is számolhatunk.
Ha a felnőtt egyedek ellen nem történt meg a védekezés, akkor permetezést a fiatal lárvák ellen célszerű időzíteni, megelőzve ezzel a nagymértékű gazdasági kárt, mivel a lárvák az életük során elfogyasztott levélmennyiség 90%-át az L3-L4-es lárvakorban fogyasztják el. A lárvák kártétele nyomán a növények elveszítik asszimilációs felületüket, ezért nem képesek a termés kinevelésére, és a kalászban legfeljebb aszott szemek képződnek. A kárkép mindig foltokban jelentkezik a növényállományban, amely súlyos kártétel esetén messziről fehérlik. Innen ered a vetésfehérítő elnevezés.
A védekezés napos, meleg időben viszonylag könnyű feladat, a jól elérhető helyen tartózkodó rovarok ellen. Hűvös, szeles időben azonban a talaj közelébe húzódó kártevőket nehéz „elérni”. További nehézséget okoz, hogy a lárvák (árpacsiga) saját ürülékükből készített nyálkás burkokkal vonják be testüket, amely védetté teszi őket.
