A sikeres kukoricatermesztéshez a kiváló genetikai alapanyag mellett az optimális vetésmélység és tőtávolság is elengedhetetlen tényező. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani alábbi cikkünkkel.
1. Vetésmélység
Vetésmélység ellenőrzése, kelés után:
A kelést követő korai stádiumban a vetésmélység pontosan és egyszerűen visszaellenőrizhető a növény gyökerének vizsgálatával. Ehhez nem kell mást tennünk, mint kiásni pár növényt, lemérni a mezokotil* hosszát, majd ehhez hozzáadni 2 centimétert. Így megkapjuk a vetési mélységet.
A csomó- vagy koronagyökér a talajfelszín alatt 2 cm-rel található. Ez viszonylag állandó érték (kivéve a nagyon sekély vetést, 2-3 cm mélységben), mivel mikor a sziklevél áttöri a talajfelszínt a napsugárzás hatással van a koleoptil és a mezokotil megnyúlásának folyamatára, leállítja azokat, így rögzül a gyökér adott (2 cm-es) mélységben történő elhelyezkedése
* mezokotil - az első csomó- vagy koronagyökér és a mag közti szakasz
A túl sekélyen vetett kukorica:
· korlátolt a víz és tápanyagfelvételben, ezért száraz talajviszonyok között nagyobb mértékű terméskiesést szenved
· gyengébb tám-gyökérrendszere miatt jobban kitett a megdőlés veszélynek (Rootless Corn Syndrome*)
· érzékenyebbé válik az esetleges gyomírtószer okozta fitotoxikus tünetetekre
*Rootless Corn Syndrome – Gyökér nélküli kukorica tünetegyüttes
Az angol szakirodalomban Rootless Corn Syndrome-nak nevezett tünetegyüttes összefoglalóan a fiatal kukorica növény elégtelen gyökérfejlődését jelenti. A másodlagos, csomó- vagy koronagyökerek fejlődése korlátozott, a kialakult gyökerek rövidek, nem elágazóak, feladatukat csak részben képesek ellátni. A probléma a gyökerek kiásása nélkül a talajban sokszor láthatatlan marad, egészen addig, míg egy erős szél vagy zivatar meg nem dönti az állományt.
Kiváltó okai elsősorban a rossz (sekély) vetésmélység, a nem megfelelően lezárt és tömörödött magárok és a kelést követően a gyökérzónában uralkodó száraz talajviszonyok lehetnek.
Az eltérő vetésmélység tünetei:
· egyenetlen, elhúzódó kelés táblaszinten
· eltérő mezokotil hosszúság a kiásott növények között
· változó magasságú és fejlettségű növények az állományban
Javaslatok:
· megfelelő magágy előkészítés
· megfelelő csoroszlyanyomás, vetőgép kifogástalan műszaki állapota
· vetési mélység beállításának véglegesítésa a szántóföldön, rövid, de teljes sebességű próbavetést követően
· vetőgépünk előírt üzemi sebességgel történő húzása
Optimális vetésmélység
· Megfelelő körülmények között (10 °C körüli talajhőmérséklet, nedves magágy) 5-7 cm
· Hideg talajban ajánlott a sekélyebb vetés, 4-5 cm-re
· Száraz körülmények között kövessük a nedvességet a talajban.
A megfelelő mélységbe történő pontos vetés az egyenletes kelés és későbbi jó kukoricatermés elengedhetetlen záloga.
2. Tőtávolság
Tövek sorbeli eltérésének típusai:
· Egyenetlen
· Hiányzó
· Duplázott
Egyenetlen: Csökkenő termés az optimális tőtávhoz képest.
Hiányzó: Csökkenő termés, ugyan a szomszédos tövek hozama nő, de nem elég ahhoz hogy kompenzálja a kieső növény hozamát.
Duplázott: Kissé növelheti a termést, ha az állománysűrűség az optimális alatt van. A növényenkénti terméshozam csökken, de a többlet növény kompenzál.
Táblázat: Növényenkénti szemtermés a kihagyásokhoz és a duplákhoz viszonyított pozíció szerint (74 ezer növény/hektár)
Saját vizsgálataink alapján elmondható, hogy a teljesen egyenletes tövek közti távolságtól való maximum 6 centiméteres eltolódás/eltérés még nem okoz mérhető terméskiesést a hozamban.
Javaslatok:
· A vetésnorma beállításakor, mindig a kelés után elérni kívánt állománysűrűséget tartsuk szem előtt.
· A vetőmag csírázása sosem 100 %-os, a csírázás mértékéhez igazítsa a vetett tőszámot (átlagosan kb. 95% a csíraképesség).
· Korai vetésnél, illetve várhatóan magasabb kártevő nyomás esetén javasolt tovább emelni a vetett tőszámot.
Eredményes kukoricatermesztést kívánunk! További érdekes tartalmakért kövesse honlapunkon megjelenő szakami cikkeinket!
www.corteva.hu
